• |  

Kiadó reklámfelület

2018.07.20 Illés

   

III. Határmenti Találkozó

A történelmi Békés-Bánáti Református Egyházmegye valamikori területén élő öt egyházmegye gyülekezetei (Arad, Bánát, Békés, Csongrád és Temes) tartottak találkozót Békésen, a III. Határmenti Találkozón közel ezren vettek részt. Az Istentiszteletek perselyadományait a szerbiai Magyarittabéról eltulajdonított Kossuth szobor újraállítására ajánlottak fel, amely szobor a Kárpát-medence legdélibb részén állt, hirdetve a magyarok szabadságszeretetét.

A találkozón bemutatkoztak az egyházmegyék, zenés-verses műsort adtak, valamint istentiszteletet és úrvacsorát tartottak. Minden egyházmegye kiállított egy-egy kórust is, akik közös műsorszámokat tanultak be, amit aztán együtt adtak elő.







Háttéranyag:

Trianon előtt a Magyar Református Egyház négy egyházkerületet alkotott, ehhez jött az ötödik, az erdélyi. A tiszántúli református egyházkerület hatalmas kiterjedésű déli egyházmegyéje volt Békés-Bánát, itt főként Észak-Békésben és Hódmezővásárhely környékén éltek nagy számban reformátusok. A Temesközben a magyarság szórványban volt, így ott nem nagy számban találunk reformátusokat. A reformátusok többsége magyar volt, bár az egyházmegyében cseh és német református gyülekezetet is találunk. 
1920-ban a Békés-Bánáti Református Egyházmegyét feldarabolták. Az aradi és temesvári egyházmegye jelenleg Romániában van, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részét alkotja, ott már szórványban van a magyarság. 
A Temesköz (Bánát) nyugati része a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, jelenleg Szerbia része. Itt található a Bánáti Református Egyházmegye néhány református faluval, városi magyar reformátussággal, ők a Szerbiai Református Keresztyén Egyház egyik egyházmegyéjét alkotják. 
A magyarországi egyházmegyék a Csongrádi és Békési Református Egyházmegye, ezek a Tiszántúli Református Egyházkerület részei.