• |  

Kiadó reklámfelület

2018.05.23 Dezso

   

Kiváló vadállományunk Európa minden részéről vonzza a vendégvadászokat

2015.03.1916:03
Forrás: mno.hu

Jelentős összeggel járulnak hozzá a világszínvonalú magyar vadgazdaság fenntartásához és fejlesztéséhez a külföldről érkezett vendégvadászok. A földművelésügyi tárca adatai szerint az utolsó lezárt vadgazdálkodási évben 4,8 milliárd forint folyt be a bérvadásztatásból, s akkor még nem beszéltünk a kiegészítő szolgáltatásokból származó bevételekről. Mindemellett a hazai vadhús leglelkesebb felvevőpiacai is változatlanul külföldön vannak.


Lapunk hasábjain számtalanszor körbejártuk már a vadászat különböző aspektusait: írtunk róla mint a felelős környezetgazdálkodás egyik formájáról és mint a múlt hagyományaiból táplálkozó, természethez kötött életformáról. Kétségtelen azonban, hogy van üzleti oldala is, amely egyébként nem válik el élesen az előbbiektől, viszont kevesebb szó esik róla, és a laikusok gyakran „pénzért árult öldöklésként” fogják fel.

A valóság természetesen nagyon távol esik ettől a tévképzettől, hiszen a bérvadászok sem lődözhetnek vaktában – az egyes területek vadeltartó képességének, az állomány fenntarthatóságának figyelembevételével megállapított hatósági kvóták alól nincs kibúvó. A fizető vendégek pedig nemcsak a vadászatra jogosultak, hanem az egész ország vagyonát gyarapítják, és messzire viszik hazánk hírét, amivel jelentős szerepet vállalnak a magyarokról kialakult kép formálásában.

A Földművelésügyi Minisztériumtól tudjuk, hogy az utóbbi időben meglehetősen stabil a külföldi vendégvadászok száma. Évről évre nagyjából huszonötezren érkeznek, tehát körülbelül esztergomnyi embert vonz a magyar táj szépsége és a hazai vad minősége. A tárca kimutatásai szerint – ahogy arra fentebb utaltunk – a hazánkba érkező vendégvadászok közvetlen árbevételeket generálnak a vadgazdálkodási ágazatnak. Idesorolható a bérvadásztatás díja, amely az utolsó lezárt vadgazdálkodási évben 4,8 milliárd forint volt.

Ennél azonban jóval többet költenek a külföldiek, hiszen a vad listaára mellett a szállásért, a különböző szolgáltatásokért, étkezésért egyaránt fizetnek. A minisztérium arra is rámutatott, hogy a bevételeket tovább növeli, ha a fizető vendég többedmagával érkezik hazánkba. És ez mostanában szokássá vált. A jogosultaktól érkező visszajelzések alapján egyre gyakrabban fordul elő, hogy a külföldi vadászok a családjukat is magukkal hozzák, s amíg ők az erdőt járják, az asszony és a gyerekek a környező települések felfedezésére indulnak. Ott megtekintik a helyi nevezetességeket, a kézművesvásárokat, a piacokat, és minden elköltött forinttal kicsit hozzájárulnak a vidék fejlődéséhez.

A külföldről érkező vadászok tehát kifejezetten jótékonyan hatnak a turizmus-vendéglátás ágazatra. A szaktárca szerint a luxusturizmus tekintetében a fajlagosan legtöbb befolyó bevételt a vadászattal összefüggésbe hozható szolgáltatások hozták. Itt érdemes megjegyezni, hogy a télen Magyarországra járó vadászvendégek és a nyáron turistaként érkező pihenni vágyók között jelentősebb személyi átfedés nincsen, azaz a vadászok ritkán térnek vissza csak azért, hogy a Balaton partján süttessék a hasukat, ennek ellenére kétségtelenül szerepük van abban, hogy hazánk mint potenciális úti cél felkerüljön nem vadászó honfitársaik térképére.

A vadásztársaságok között természetesen nagy a verseny a vendégekért, ami meglátszik a szolgáltatásaik színvonalán. Talán ennek is köszönhető, hogy sok olyan külföldi puskaforgató van, aki több évtizede évről évre visszatér, s az otthon elmesélt pozitív élményei másokat is arra ösztönöznek, hogy Magyarországra látogassanak.

A külföldi vadászvendégek derékhada hagyományosan a német nyelvterületről érkezik, de szép számmal jönnek látogatók a skandináv és a mediterrán országokból. Németországon, Ausztrián és Svájcon kívül tehát vannak svéd, norvég, dán, illetve olasz, spanyol, portugál vendégek, valamint egyre többen érkeznek a Balkánról: Horvátországból, Bulgáriából, Görög- és Törökországból, és néha Máltáról, Ciprusról is.

A Földművelésügyi Minisztériumnál elmondták, különbség tapasztalható vadászati szokások és igények tekintetében az eltérő területről, kultúrkörből érkezők között. A német ajkúaknak a magyar kínálat teljes vertikuma vonzó. A skandináv területről jövő vendégek inkább egy-egy, hazájukban nehezebben hozzáférhető, jó trófeás vad miatt jönnek. A mediterrán vendégek a nagyterítékű apróvadvadászatra vevők. Kiemelendő még az orosz és ukrán, valamint az arab vendégkör, amelynek tagjai a bérvadásztatás szempontjából kifejezetten hálásak. Az orosz és ukrán vadászok tulajdonképpen minden lehetőségre nyitottak, legyen szó társas apróvad- vagy egyéni nagyvadvadászatról.

Arra a kérdésre, hogy mi vonzza ide a külföldieket, a tárcánál úgy vélik, hogy a hazai vadállomány kiváló minősége és több évtizedes-évszázados múltú szakszerű, tudatos vadgazdálkodás adja meg a választ. Mint mondták, ez az alapja annak, hogy több nemzet szemében vadászati nagyhatalom vagyunk. S ez nem holmi hazabeszélés, hiszen volt, illetve van is példa arra, hogy egy magyar világrekord trófea több évtizeden keresztül őrizni tudja a helyét, tükrözve a magyar vadgazdálkodás szakszerűségét és sikerét.

A minisztérium úgy véli, több fontos intézkedést is hoztak az elmúlt néhány évben, komolyan hozzájárultak ahhoz, hogy a vadászatra jogosultakat meg tudják tartani, valamint újabb vendégeket tudjanak csábítani az országba. Ilyennek tarják például, hogy évek óta nem emelkedett a vadászengedély ára, illetve azt is, hogy új, a korábbinál ésszerűbb szabályt vezettek be a fegyverek szállítására és tárolására. Az ágazati turizmus szempontjából sokat várnak a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumtól is, amely a Kárpát-medence vadászatát és vadgazdálkodását mutatja be interaktív tárlataival.

Végezetül említést kell tenni a vadhúskivitelről, amelynek jelentősége a vendégvadásztatáshoz mérhető. A tárca hangsúlyozta, hogy a hazai vadhús keresett, és egyelőre biztos árualap az exportpiacon. A kiviteli piacra kerülő lőtt vad fontos bevételi forrása a vadgazdáknak. Az exportengedéllyel rendelkező feldolgozóüzemekbe jutó lőtt vad 85-90 százalékát külföldön értékesítik, ez körülbelül 5500 tonnát tesz ki. A minisztériumnak egyébként komoly tervei vannak a külföldi vadhús-értékesítéssel – ennek részleteiről azonban egyelőre nem árult el többet.